Szexuálpszichológia Magyarországon

rövid történeti áttekintés
    1. A II. világháború után, az 50-es években a lélektan tiltott tantárgy volt, mert az akkori politika „államvallása”, a marxista materializmus tagadta, hogy az embernek a fizikai valóságán kívül lelke is lehet. Így a pszichológiát, (de még a szociológiát is) „burzsoá áltudománynak” bélyegezték. Az ELTE Pszichológia Tanszékének megalapítása Dr. Kardos Lajos orvosnak köszönhető, akinek már az 1930-as években is jelentek meg tanulmányai külföldi lapokban, és olyan nemzetközi tekintélyre tett szert, hogy az államhatalom nem kívánta a tanszék alapítási törekvését gátolni. 1963-ban azután megkezdődhetett a pszichológusképzés. Az előadók a kezdetekben főleg az időszerű pszichofizikai és társadalompszichológiai kísérleti eredményeket ismertették, majd nagy teret kapott az élettan, az anatómia, valamint a személyiségpszichológia, a munkalélektan, a fejlődéslélektan, és a neveléslélektan oktatása is.

 

    1. 1958. Hirschler Imre: A nők védelmében című, ezévben megjelent könyvével propagálni kezdte a korszerű szexológiai szemléletet. Tíz évig, azaz l968-ig váratott magára a következő, népszerű tudományos ismeretterjesztő mű, amely forradalminak számított abban a korban. Ez, Dr. Fritz Kahn: A szerelem iskolája című kötete volt. Úgy emlegették, hogy a könyv a „korszerű szerelem, és házasságtudomány forrásmunkája”. Valóban annak tarthatjuk még ma is, fiatalok és idősebbek olvashattak végre Magyarországon az emberi kapcsolatok legintimebb szférájáról. Sikerén felbuzdulva a hazai szakírók is tollat ragadtak. A teljesség igénye nélkül néhány alapmű, a kiadás évének sorrendjében:

      A szexuálpszichológiával foglalkozó könyvek a kiadás sorrendjében:

      1972. Buda Béla: A szexualitás modern elmélete
      1973. Dr.Szilágyi Vilmos: Bevezetés a szexuálpedagógiába
      1977. Dr. Linczényi Adorján-Dr. Radnai Béla-Dr.Vikár György: A szexuális élet zavarai
      1979. Dr. Aszódi Imre-Dr. Brencsán János: A házasélet abc-je
      1980-ban jelent Dr. Lux Elvira: Szexuálpszichológia című könyve a Medicina könyvkiadó Aesculap sorozatában, amely elsősorban orvosok, szakemberek számára készült. Először 20.000 példányban, majd 78.000 példányban adták ki.
      1982. Dr. Lux Elvira: Női szerepek a Minerva kiadásában
      1983. Dr. Szilágyi Vilmos: Szexuális kultúránkról
      1986-ban jelet meg egy összefoglaló mű az Élet és Tudomány cikksorozatának kötetbe rendezésével, címe: Fejezetek a szexualitás történetéből
      1987-ben Dr. Lux Elvira: Lépéspróbák egymás felé címmel írt könyvet az ifjúság felvilágosítására, melyet a Móra Ferenc Könyvkiadó adott ki.
      1988. Tóth Miklós-Stadinger Zsuzsa: Bevezetés a szexuálterápiába
      1989. Dr. Lux Elvira: Szabad egy szexre? c. könyve jelent meg, az Optimum Kiadó gondozásában, valamint Tóth Miklós: Házasságterápia című. könyve, melyet a Gondolat könyvkiadó adott ki.
      1992. Dr. Lux Elvira: Szexkontroll c. könyvét adta ki a Pesti Műsor Lap és Könyvkiadó
      1995-ben jelent meg Dr. Lux Elvira: Férfisorsok c. könyve az Astra Press Kft. révén.
      2000. Magyar Szexológiai Társaság: Szexológiai olvasókönyv, kiadta az Osiris könyvkiadó.
      2002-ben Dr. Lux Elvira: Hát még nekem! címmel olvasmányos, életrajzi elemekkel fűszerezett felvilágosító könyvet írt, melyet a Vince Kiadó gondozott.
      2004. Dr. Lux Elvira: Anyának születtem? c. könyvét adta ki a Szaktudás Kiadó Ház, mely nagyon aktuális témát dolgozott fel, ugyanis egyre nagyobb probléma a nők áldott állapotba kerülése, a szülési kedv csökkenése.
      2006-ban jelent meg Szilágyi Vilmos: Szexuálpszichológia c. könyve, a Medicina gondozásában. (Ezzel a címmel már 1980-ban jelentetett meg könyvet Dr. Lux Elvira)

      2009. Magyar Szexológiai Társaság: Szextitkok, avagy ezt nekem senki se mondta… A XVIII. kerület Önkormányzat Civil Alapjának támogatásával az ifjúság felvilágosítása és a pedagógusok, szülők segítése érdekében összeállítva. A hazai szerzők munkái mellett érdemes megemlíteni egy lengyel író, dr. Zbigniew-Lew Starowicz által 1988-ban magyarul is közrebocsátott Szexualitás felsőfokon című kötetét, valamint A. M. Sviadosh A nő szexuálpatológiája c. könyvét, melyet dr. Sipos Kornél fordított magyarra 1978-ban. Mindkét kiadvány a Medicina Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

 

    1. 1969-től az I. Női Klinikán kezdett el a meddőségi tanácsadás keretén belül klinikus pszichológusként dolgozni dr.Lux Elvira. A pszichoszomatikus eredetű nőgyógyászati problémákkal való foglalkozás kapcsán derült fény arra, hogy a szexuális élet lelki tényezői nagy hatással vannak a páciensek testi/szervi állapotára is. Dr. Kiss Ernő pszichológus javaslatára dr.Lux Elvira szexológiával kezdett foglalkozni.

 

    1. 1971-ben Heleszta Sándor és Rudas János szociológiai felmérést készített dolgozó fiatalok és egyetemisták körében. Ebben szerepelt néhány kérdés, melyek szexológiai vonatkozásúak.

 

    1. 1972-ben a Nők Lapja című folyóiratban megjelent Gyenes István cikke: Lesz szexuális tanácsadás Magyarországon címmel, melyben dr. Lux Elvira és dr. Kiss Ernő nevét említette meg. Erre a cikkre számos levél érkezett az ország minden részéből. Az I.sz. Női Klinikán megindult a rendelés, (kezdetben meddőségi tanácsadás keretében). Ugyanebben az évben a Bp. VIII.ker-i Szakrendelőben Váradi Géza pszichiáter igazgatói szobájában, dr. Kiss Ernő és Semjén Anita szexuál-terápiát indított a rászorulók részére, majd az Orvostovábbképző Intézetben folytatták a szakrendelést.

 

    1. 1974-ben Kiss Ernő “Adatok a szexológiai tanácsadás kérdéseihez – attitűdvizsgálat és kazuisztika” címmel írt doktori disszertációt.

 

    1. Ebben az időben csak néhány gyakorló pszichológus és néhány tudós művelte a pszichológiát Magyarországon. (Napjainkra a gyakorló pszichológusok száma túllépte az 1000-es számot, a kutatók is többen vannak 200-nál.)

 

    1. 1979-től dr. Veres Pál válaszolt a fiatalok szexualitással kapcsolatos kérdéseire a Magyar Ifjúság hasábjain.

 

    1. 1980-85 folyamán, Kecskeméten, Sz. Mikus Edit Szexológiai Szabadegyetem címen előadás-sorozatot szervezett, melynek több mint 5000 látogatója volt.

 

    1. 1980-as években dr. Bágyoni Attila 51 kérdésből álló kérdőívet bocsátott közre a Családi Lap és az Ádám magazin oldalain. Arra volt kíváncsi, hogyan éreznek és gondolkoznak a magyar nők a szexualitással kapcsolatban, melyek a vágyaik, örömeik, valamint a férfiakkal szemben tanúsított elvárásaik. 5500 használható minta érkezett vissza, amelynek feldolgozása nyomán született meg a tudományos-ismeretterjesztő célzatú, Üzenet a férfiaknak című kötet. A mű nagy sikert aratott, és Bágyoni doktor a másik nem véleményére is kíváncsi lett. A férfiak számára készült kérdőívét 9441- férfi küldte vissza kitöltve. Ennek a feldolgozását sajnos a kutató-orvos nem tudta elvégezni. Váratlan halála miatt barátja és munkatársa, dr. Székely Lajos értékelte, és öntötte könyvformába az újabb felmérés eredményeit, így jelenhetett meg a Válasz a nőknek című tanulmánykötet.

 

    1. 1983-ban Szexológiai munkacsoport szerveződött a Magyar Pszichiátriai Társaságon belül, dr. Hirschler Imre tiszteletbeli elnökletével. A munkacsoport dr. Szilágyi Vilmost választotta titkárává.

 

    1. 1985 február 2-án került sor az orvosegyetem pszichiátriai klinikáján az első magyar szexológiai kongresszusra. A konferencián összesen 15 előadás hangzott el, s ezek nem sokkal később kiadványként is megjelentek, “Az első magyar Szexológiai Konferencia Referátumai” címmel.

 

    1. 1986-ban a Danubius Rádióban, péntekenként 2 óra élő adásban adott szexuális tanácsokat dr. Kiss Ernő a hallgatóknak.

 

    1. C. Molnár Emma szakdolgozatot írt a női orgazmusról, amit az egyetemi hallgatók nagy lelkesedéssel kölcsönöztek az ELTE könyvtárából.

 

    1. 1986-ban jelent meg az „Intim” c. folyóirat Esztergomi László újságíró, pszichológus szerkesztésében. Ebben a párkapcsolati,- és szexuális nevelést célzó kiadványban végre a téma komolyságához és fontosságához illően cikkek, tanulmányok jelentek meg többi között az akkor forradalminak számító apás szülésről, az országban elsőként az intim torna módszereiről, az akupunktúra fájdalomcsillapító hatásáról, az AIDS veszélyeiről, valamint a szexualitás számos testi és lelki tényezőjéről. A cikkek jelentős részét a Magyar Szexológiai Társaság tagjai írták. A folyóirat 1992-ig havonta 60.000 példányban fogyott el, ez is azt mutatja, hogy az érdeklődés megnőtt a népszerű-tudományos igénnyel megfogalmazott szexuálpszichológiai témák iránt.

 

    1. Ebben az évben adták ki Oláh Tamás szerkesztésében az Élet és Tudomány „A fogamzástól a felnőtté válásig” cikksorozata alapján a fentiekben említett „Fejezetek a szexualitás történetéből” c. könyvét. Ez is mutatja, hogy a téma szabad utat kapott, a könyv az utolsó példányig elkelt, sőt csehül is kiadták.

 

    1. Az ELTE Pszichológia szakán dr. Lux Elvira 25 évig vezetett térítés nélkül Speciális Kollégiumot a szexualitás témakörében. Negyed századon keresztül osztotta meg tapasztalatait, tudását azokkal a hallgatókkal, akik közül sokan ma a Magyar Szexológiai Társaság szervezeti keretei között dolgoznak szexuálpszichológusként.

 

    1. 1989-ben megalakult a Magyar Szexológiai Társaság azoknak a pszichológusoknak a részvételével, akik elsősorban erre a témára szakosodtak. (Részletesebben: A Társaság küldetése) Elnöke: dr. Lux Elvira, alelnöke: dr. Kiss Ernő, titkára dr. Pándy Mária lett. A Magyar Szexológiai Társaság eddig két kongresszust szervezett, az egyiket Gárdonyban, a másikat Kecskeméten, melyeket nagy érdeklődés kísért a társtudományok képviselői részéről is.

 

    1. 1990-től tíz éven át, az ezredfordulóig működött az Esztergomi László által létrehozott és vezetett Pro Humanum Társaság. A társadalmi szervezet budapesti középiskolákban, fővárosi és vidéki kollégiumokban, gyermekotthonokban, nevelőintézetekben tartott előadásokat, klubfoglalkozásokat az érzelmi és szexuális nevelés, az AIDS megelőzés, párválasztás témakörében. A tevékenység több hazai börtönre is kiterjedt. A munkában részt vállaltak a MSZT tagjai is.

 

    1. 1996-ban Sz. Mikus Edit szervezett nemzetközi konferenciát Kecskeméten, melyen 500 fő vett részt, köztük a környező országok magyarlakta településeiről is voltak résztvevők.

 

    1. 1998-ban Szilágyi Vilmos létrehozta a “Magánéleti kultúra – korszerű életvezetés” Alapítványt, amely kiadja a Magyar Szexológiai Szemle című, negyedévenként megjelenő tudományos- ismeretterjesztő folyóiratot.

 

    1. Az interneten is megjelentek a szexológiával is foglalkozó website-ok. Többek között ezen honlapnak az első változata is.

 

    1. Néhány CD-ROM is keletkezett, amely célul tűzte ki a szexuális kultúra terjesztését. Ilyen például Forrai Judit “Egészséges életmód, szerelem, szex” című CD-je, vagy a Kossuth Kiadó “Szex-tett” című CD-je. továbbá Beke László “Szerelem 1” című multimédiás lemeze. Hasonló célkitűzéssel néhány videokazettát is kiadtak, a NEVI (Nemzeti Egészségvédelmi Intézet) gondozásában, amelynek igazgatója akkor Dr. Buda Béla volt. Ő adott lehetőséget arra is, hogy a Magyar Szexológiai Társaság évekig az Intézet helyiségeiben tartsa összejöveteleit.

 

    1. 2000-ben megjelent az első sorban pedagógusoknak szánt, de közérdekű Szexológiai Olvasókönyv, a Magyar Szexológiai Társaság gondozásában. Szerzői: Lux Elvira, Bede Zsuzsa, Esztergomi László, Kiss Ernő, Horváth László, Molnár Tamás, Forrai Judit, Sz. Mikus Edit, Tóth Kristóf István, Pándy Mária. A könyv az utolsó példányig elfogyott.

 

    1. 2002-től a Magyar Szexológiai Szemle teljes egészében elérhető az interneten.

 

    1. 2000-2008 folyamán egyre többen kezdtek el szexológusként dolgozni, (tanári, orvosi képesítéssel is) mert megnőtt az igény a szakemberek iránt, a médiát elárasztó „szexözönnel” szemben. A korábbi tabu téma napi témává vált, bulvár lap már nem jelenhet meg zaftos szex-sztory nélkül, lehetőleg képekkel illusztrálva. A Magyar Szexológiai Társaság tagjai minden fórumon igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy amit a média közvetít az nem feltétlenül követendő minta, sőt…! Itt érdemes megemlíteni, hogy Lux Elvira példáját követve a Társaság több tagja is rendszeresen publikált folyóiratokban, napilapokban, illetve részt vett rádióműsorokban, televíziós adásokban. (Esztergomi László közel egy évig kapott lehetőséget a Kossuth rádió éjszakai adásában, hogy élőben válaszoljon a telefonon feltett, szexualitással kapcsolatos kérdésekre.)
      A véleményformáló munka jelenleg is folyik, nem csak a „hagyományos” tömegtájékoztatás fórumain, hanem az internetes újságokban is. Mára elértük, hogy a különböző médiumok hiteles forrásnak tekintik a Társaság által nyújtott szakmai információkat.

 

    1. 2008-ban a Magyar Szexológiai Társaság az Európai Szexológiai Társaság tagja lett. Tapolyai Emőke részt vett az Európai Szexológiai Társaság (EFS) kongresszusán, Rómában, ahol előadást tartott „Szexfüggőség” címmel.

 

    1. 2009-ben az ifjúság nevelésének érdekében a Magyar Szexológiai Társaság megjelentette a „Szextitkok, avagy ezt nekem senki se mondta” kiadványt, Dobos Emőke 16 éves diáklány illusztrációival. Szerzők: Lux Elvira, Bede Zsuzsa, Esztergomi László, Nagy Kriszta, Tapolyai Emőke, Vecseyné Kocsis Eszter, Ritteródesz Erzsébet, Sz. Mikus Edit, Tóth Kristóf István, Pándy Mária, Fekete Ferenc.

 

    1. A Magyar Szexológiai Társaság megünnepelte Dr. Lux Elvira tanárnőnk és szellemi vezetőnk 80. születésnapját, aki ezt az alkalmat használta fel arra, hogy a Társaság elnöki posztját átadja dr. Pándy Máriának, a titkári teendőket pedig Tóth Kristóf Istvánra bízta. Az alelnöki tisztet továbbra is dr. Kiss Ernő tölti be.

 

  1. 2012-ben elhunyt dr. Pándy Mária, a Magyar Szexológiai Társaság átalakulás alatt, az új idők követelményeinek integrálása.
Megosztod? Köszönjük 🙂Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn