vissza a kezdőlapra
Erotika és szexológia
 
M
a
g
y
a
r
 
S
z
e
x
o
l
ó
g
i
a
i
 
T
á
r
s
a
s
á
g
A nyertes versek a 18-as kategóriában

Boldog-Bernád István: Téli vágyakozás

Téli szelek simogatják végig arcát
az odvas öreg fasoron tengő magánynak,
vak nyomokat dob egy árva pár cipő is,
süket dobogása nyomán éhen vadásznak
emlékre a mély szemeken nyúló nagy árnyak.

Szűz születése során kigyulladó tűz
nyíló koszorúja, galaxis volt a méhe
tekintete gyermeki táncának, s megérve
alma gurult nevető, dús dombjain szét,
mikor lebegő szavait lehelte szerte
először a szolnoki rozsdás naplemente.

Hosszú habok ingva nyerítettek leomló
fürtjeiben, befutosták friss hozsánna
szellővel a reggeliző partot, s tolongó
színükbe beitta magát a bükk s a komló.

Hó-szirom illata kúszott át a rózsás
kertjén hidegen, s viruló csókját teremték
lágy lombjuk alatt a doromboló, kis esték.

Két kéve aranyfonalat húzott az égből
a földre futása ziháló záporával,
felhő lebegett suhogó fodrán a kékből
jázminba folyó, puha szoknyáján, s dalával
telve lilán remegett a házak árnya.

Földbe fagyott gyökerét a lomha szívnek,
amint zuhatag fövenyén kigyúl a fénye,
feloldja tüzén a viszontlátás reménye.


Csizmár Boglárka: Folyékony tűz

Maradtál álmaimban a vágy megtestesítője:
Csábító férfialak.

Maradtál bennem forró tűz és víz:
Őrülten kívántalak.

Maradtál szememben az éhség csillapító ereje:
Jó lett volna veled.

Maradtál szememben az izzó, tüzes csillag:
Részegített tested.

Lépteid, mint két halvány, szeretkező mosoly:
Éreztem lelkemet, hogy lelkedbe hajol.

Izmaid, mint fények álmos tánca:
Szívem erős vágya.

Izmaid feszülve ragyogtak a tájnak:
Ezek a képek még most is nagyon fájnak.

Tekinteted! Ó, az a tekintet…
Lelkem mélyébe lángokat hintett

Öröm és gyönyör váltakozott bennem:
Titokban érintésed kerestem.

Kerestem érintésed, de nem találtam,
Kezed nem simította vállam.

Nem értél hozzám, s ez úgy fáj.
Nem érhettél hozzám, tilos volt a vágy.

Maradtál nekem mégis az égbolt,
S az álom-alak, aki belém hatolt.

Férfi-ízed keveredett női ízemmel,
Tenyered felitatta könnyem…

Érzékiséged óceánjában fürödni engedtél,
Láztól izzott az éjjel, kívánva szerettél…

Álomkép volt csupán minden. Játék a pillanat;
De láng emésztett fel, mikor megpillantottalak

Öröm és gyönyör változott az éjben:
Összeforrtunk végleg: kínban, csókban, kéjben,

Erotikus, bűnös és tiltott szenvedélyben


Csizmár Boglárka: Tiltott Szenvedély

VÁGYOM a húsod:
Gyere közelebb…
Csak egy forró mozdulat,
(felszakadnak a sebek),
És kitárulnak
Az elfedett kis helyek-

Csak egyetlen forró, tapasztalt mozdulatod
Kell hozzá

És én kiáltom a neved.

A heves bódultság az,
Amit karjaid közt érzek:
Felemelő mennyországot adsz
Nekem…

Érintésed helyén a párát
Szívesen viselem. -

Élvezet, mi kettőnkre tör:
Kínoz, éget ez a gyönyör!

S míg puha az éjszaka,
Kitör a vágy…

Testedben találok megnyugvást,
Remegő ujjaim sötét hajadba
Túrnak;

Reszkető testemet védelmezed,
Miközben a kéjhullámok elnyelnek
Újra -

Érints meg,
És én megérintelek…

Most megszűnik a világ egyetlen
Hosszú pillanatra-

Ölelj magadhoz, hadd bújjak el
Erős, forró karodba;

Vonj magadhoz és
Ne engedj el;

Nyíljon ki szerelmünk
Tiltott gyümölcse,

Te szabadíts fel
Mindent, ami élet,

Adj menedéket,

Fogadj magadba és
A ritmust érezd,

Pillantásoddal lelkemet
Mérgezd,

És élvezd lüktető,
Nedves szenvedélyem…

Élvezd!


Kőműves Klára: Belém

Borulj belém!
Hajnal első napsugarán szökjön ajkad íze ajkaim közé!
Lehelj belém!
Sóhajoddal szálljon angyal szárnyakon az éltető elem szívem felé!
Markolj belém!
Viasz folyóvá váljon érintésedtől a testem, az érzést, jaj, oly nagyon szeressem!
Harapj belém!
Fogad nyomát őrizzem, míg nem magadból újra inni adsz!
Hogy mit tegyél…?
Ne mondd, hogy nem szabad!

Borulj belém!
Lüktessen mindenem, tested ereje alatt szakítson ketté szenvedély!
Lehelj belém!
Nyelvem hegyébe bújjon ízed száz zamatja!
Markolj belém!
Úgy, mint tolvaj kincseket rabolva.
Harapj belém!
Vérem szökjön, csak egy csepp belőlem - beléd!
Hogy mit tegyél…?
Kötetben fektetném eléd!

Borulj belém!
Mint borulnak felhők egymás szélibe.
Lehelj belém!
Mint csak szél tud erdő mélyibe.
Markolj belém!
Mint tűz a fába kapva.
Harapj belém!
Nagyon akarva.
Hogy mit tegyél…?
Belőlem jót egyél!

Borulj belém!
Mint borul kalász esőkor földre le.
Lehelj belém!
Mint sodrás ereje az apró kövekre.
Markolj belém!
Mint markol pénzt a kapzsi.
Harapj belém!
Tanulj görcsösen akarni!
Hogy mit tegyél…?
Gyere csak, Bátran vegyél!